A mediáció egy speciális konfliktuskezelési technika, amelynek lényege, hogy két fél vitájában mindkét fél közös beleegyezésével egy semleges harmadik fél (mediátor) jár közben. Számtalan helyzetben szükségünk lehet segítőre, nézzük meg például miben.
Ha kettős megközelítéssel vizsgáljuk a mediáció jelentését, akkor egyrészt az alternatív vitarendezési metódusok elméletének, gyakorlatának és fejlődésének elemzésével foglalkozó szakterületként tekinthetünk rá. Másrészt ezek hatósági jogalkalmazásba való helyezésével támogat minket a mediátor abban, hogy egy biztonságos módszert vehessünk igénybe.
A mediációs folyamat résztvevői
A mediátor a problémamegoldó folyamat keretében ad lehetőséget tisztázni a konfliktus természetét, és abban támogatja a vitás feleket, hogy segít mindkét fél számára kielégítő megoldást találni. Amikor ilyen segítői helyzetben támogatom a klienseimet akkor pártatlanul, lelkiismeretesen a legjobb tudásom szerint vagyok jelen számukra, és működök közre a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában. A megegyezés feltételeiről, tartalmáról mindig a felek döntenek, én pedig a pszichológiai tényezőkért és a mediáció folyamatáért vagyok felelős.
A mediáció célja
- Bizalomépítés
- Érzelmi készségek fejlesztése (szociális-érzelmi IQ is)
- Szükségletek feltárása
- Célok megfogalmazása (Mit?)
- Bővíthető erőforrások megnevezése, mozgósításának módja
- Elérési útvonalak kialakítása (Hogyan?)
Mi történik bennünk lélekben amikor vitázunk?
Amikor konfliktus helyzetbe kerülünk többnyire valamilyen szükségletünk keletkezik. Nélkülözünk valamilyen érzelmet, elmarad egy gesztus, hiányolunk valamilyen tettet, vagy egyéb dologra tartanánk igényt. Amikor észleljük, hogy szükségünk van valamire a vitás partnerünktől, akkor jó esetben képesek vagyunk megtalálni magunkban, majd a másik felé kifejezni mi az. Ha nem ütközik akadályba a kérésünk, és még mellé tisztelettudóak és erőszakmentesek is vagyunk, többnyire gördülékenyen megkaphatjuk, amit szeretnénk.
Azonban amikor valakivel valamilyen ok miatt lekapcsolódunk egymásról, keletkezik közöttünk egy kommunikációs sorompó. Megszakad a kapcsolat, az együttműködés, az egymásra való nyitottság. Ennek sok közül az egyik oka lehet a mi kommunikációs hiányosságunk, amiben esetleg rosszul fejezzük ki, amit mondani szerettünk volna. Előfordulhat, hogy nem jól azonosítottuk a saját szükségletünket, vagy nem jól mutattuk be, hogy mit szeretnénk. Másik oka lehet az, hogy a másik fél nem értette jól vagy egyszerűen csak másképp értette amit mondtunk. Ezek mellett nagyon sok rejtett, tudatalatti mechanizmus is gátolhat két embert a hatékony kommunikációban.
Minden esetre, amikor sorompó keletkezik köztünk hirtelen már nem tudjuk asszertívan megfogalmazni az igényeinket, szükségleteinket, automata pilóta üzemmódban kántáljuk egymás felé amit mondani tudunk - de már nem azt amit szeretnénk. Elveszítjük a motivációnkat és az eszközeinket ahhoz, hogy visszatalálhassunk egymáshoz. Már nem vagyunk kíváncsiak a zárt vitás helyzetekben a másik fél szükségleteire, figyelmen kívül hagyjuk az igényeit, és szeretnénk minden módon kívül kerülni a kialakult helyzeten. Érzelmileg lezárunk, igen gyakran csak a sérelmeinkre figyelünk ekkor már, amik miatt elvesztettük egymást. Ha úgy zárul le egy-egy ilyen beszélgetés, hogy nem jutottunk közös nevezőre, és nem kerültünk frusztráció mentes lelki állapotba, akkor számtalan esetben bekerül a konfliktus egy számára kijelölt szekrénybe.
Mit tehetünk, amikor a konfrontáció ellehetetlenít minket?
Biztos sokunknak ismerős az a helyzet, amikor az ilyen szekrényajtók hirtelen, a derült égből egyszer csak kinyílnak. Kipotyognak belőle a gondosan elrejtett, meg nem oldott problémák csontvázai. És mi ott állunk egymás mellett (jó esetben), vagy egymásnak már háttal, és megsemmisülünk a csontvázak alatt lapuló elrejtett sérelmeink között. A párkapcsolati problémák számára általában minden párnak van ilyen szekrénye. Milyen jól is jönne, ha a fiókokban lennének elrejtve ilyen esetekre konfliktus kezelési stratégiák! Ez márpedig megoldható!
Számtalan megoldási mód létezik az ilyen párkapcsolati helyzetekre. Mediációban rendelkezésre állnak konfliktuskezelési kommunikációs eszközök. Ha közösen értelmezzük, majd értjük meg a saját párkapcsolati pszichológiánkat, máris erőforrásokra lelhetünk. A mediáció eredményeként a résztvevő kliensek nagyobb eséllyel lesznek képesek intenzívebb önérvényesítés mellett, magas együttműködési szinten működni, és problémamegoldó (megoldásorientált) stratégiákat alkalmazni majd a találkozásoktól független helyzetekben is.
Mélyül az egyéni önismeret, és a társas kapcsolat önismerete is. A felek egy-egy mediációs folyamat után sokkal közelebb kerülnek egymáshoz, mint előtte voltak. Bizony esetekben viszont a végeredmény az is lehet, hogy két fél nem folytatja együtt a közös utat. Azonban ilyen helyzeteket is le lehet békésen, szeretetteli módon zárni. Ezt és számtalan egyéb verziót, nem mindig tudjuk egymás között elrendezni. Viszont nem szükséges minden küzdelmen egyedül mennünk át. Mi segítők épp ezért választottuk a hivatásunkat, hogy ott lehessünk másokkal az úton. Neutrálisan, ítéletmentesen, a legtisztább jelenlétünkkel.